HU version below ↓↓↓
A cikk magyar nyelven Tovább kattintva lentebb olvasható.
---
3 minutes reading time ||| 3 perc olvasási idő
EN version
The second part of this year was dominated by news related to bullish energy markets, including spiking gas prices and extreme price volatility. Causes have been explained in detail by many sources, but few did summarize the aftermath of soaring gas prices and how they affect our everyday lives. Present article attempts to illustrate some of the most important consequences in Europe and the CEE region that were triggered by surging gas prices.
Chart 1: Consequences of high gas prices
Although wholesale natural gas prices started increasing in Q2 2021, real aftermath became more visible in Q4 2021. In October several energy companies collapsed in the United Kingdom leaving more than 2 million end consumers without a supplier, similarly a major energy supplier in the Czech Republic had to shut down, as well. Furthermore, Timisoara and Szolnok had to suspend district heating right at heating season’s start.
Shortly after these events, many governments started to implement measures to protect households and businesses. Hence, Romania introduced a price cap on natural gas to prevent consumers from defaulting on their energy bills, while Croatia and Hungary announced maximum values of petrol prices. Also as a consequence of the energy crisis, North Macedonia declared a 30-day state of emergency on 9 November, and before that Moldova had been in a state of emergency until the new long-term gas deal with Russia was signed.
Effects of skyrocketing gas prices are not only felt among domestic end users, but also industrial and agricultural sectors are heavily affected. First to feel effects are the energy-intensive companies. For example, natural gas is a key component for manufacturing ammonia, therefore increased production costs have forced several ammonia plants in Europe to shut down, while fertilizer production has also became uneconomical at many sites. This in turn means higher costs for farmers contributing to price increase of food products. No wonder that French farmers were told to leave corn crops unharvested as drying corns requires natural gas. Such events directly contribute to the food price inflation.
Hampering fertilizer production caused the shortage of its by-products, such as AdBlue or CO2. AdBlue is a diesel fuel additive and its deficit together with rising fuel prices threatens road freight transportation. CO2 is crucial for food and beverage (F&B) industries, and is used to carbonate beverages or extend the freshness of products.
Energy-intensive industries, like paper or food packaging production, are similarly exposed to gas price movements and are subsequently causing prices of other final products to go up. Therefore, the effects of gas prices are all encompassing and can hurt business of all sizes, small and medium-sized enterprises might be the most vulnerable in the current price environment.
Finally, we should not forget about the environmental implications. 2050 carbon neutrality goals might be in jeopardy as the profitability of coal-fired generation has started to surge over the gas-fired power plants, thus high natural gas prices caused CO2 emission levels rebound to their second highest value to date in October.
On 13 October – as a quick response – the European Commission presented a “toolbox” including short and mid-term measures to mitigate the energy crisis without endangering Green Deal goals. Shortly after the European Council held an extraordinary summit on 21-22 October leaving energy ministers to discuss the details and implementation of the possibly measures. The only outcome is to leave the possibility for European countries to manage the crisis on their own. As consensus was not reached in EU measures, many further talks will follow.
In consequence of the above, annual inflation in the Eurozone rose sharply to 4.1% in October up from 3.4% in September, while in Hungary it hit a 9-year record at 6.5%. Annual inflation shows the rate of price change of goods and services, hence soaring gas prices had contributed to the price increase of different types of products and services.
The article aimed to provide a snapshot of the current situation and focuses on consequences related to the natural gas prices, whereas potential long-term effects or implications caused by other commodity markets were not investigated. Nonetheless, some of the latest headlines are already projecting further price increase of food products, building materials and the bankruptcy of more companies with receiving their first energy invoices of the new gas year and early next year.
---
HU version >>>
A cikk magyar nyelven Tovább kattintva lentebb olvasható.
Az idei év második felét az elszálló energiaárakról szóló hírek uralták, beleértve a megugró földgázárakat és a rendkívüli árvolatilitást. Az okokat több forrás is részletesen tárgyalta, de kevesen foglalták össze a dráguló gázpiacok rövid távú okozatait, és hogy ezek hogyan csapódnak le a mindennapi életünkben. Jelen cikk megkísérli bemutatni Európa és a CEE térség azon legfontosabb következményeit, melyeket a magas földgázárak idéztek elő.
1. ábra: A magas gázárak következményei
Ugyan a földgáz nagykereskedelmi árak már 2021. II. negyedévében emelkedni kezdtek, a drágulás hatásai 2021. utolsó negyedévében csapódtak le igazán. Október folyamán számos brit energiacég ment tönkre, több mint 2 millió végfogyasztót hagyva szolgáltató nélkül, egy jelentős cseh energiaszolgáltató szintén csődbe ment, de még a távhőszolgáltatás is leállt Temesváron és Szolnokon pont a fűtési szezon kezdetekor.
Nem sokkal ezután kezdett számos ország kormánya lakossági és üzleti fogyasztókat védő intézkedéseket bevezetni. Románia ársapkát vezetett be a gázárakra annak érdekében, nehogy ne tudják kifizetni az energiaszámláikat a fogyasztók, míg Horvátország és Magyarország is befagyasztotta üzemanyagárait. Szintén az energiaválság következményeként Észak-Macedónia 30 napos szükségállapotot hirdetett ki november 9-én, korábban pedig Moldovában volt szükségállapot egészen addig, amíg nem sikerült egyezségre jutni Oroszországgal a hosszú távú gázszállítási szerződésről.
Az egekbe szökő gázjegyzések hatásait nemcsak a lakosság érzi meg, de az ipart és agrárszektort is jelentős mértékben sújtja. Az energiaintenzív iparágak voltak az elsők a sorban, mint például az ammónia gyártók, mivel az ammónia előállítás fő alapanyaga a földgáz, így a költségek hatására számos európai gyár leállásra kényszerült, de a műtrágyagyártás is veszteségessé vált több üzemben. Ennek következtében a gazdák költségei is emelkednek, amely hozzájárul az élelmiszerek drágulásához. Nem csoda, hogy a francia gazdákat felszólították, hogy ne arassák le kukoricaterméseiket, mivel annak szárítása földgázt igényel. Az ilyen események közvetlenül hozzájárulnak az élelmiszerár-inflációhoz.
Az akadozó műtrágya előállítás olyan gyártási melléktermékek hiányát is magával hozta, mint az AdBlue vagy a szén-dioxid. Az AdBlue egy dízel üzemanyagadalék, amelynek hiánya együttesen a magas üzemanyagárakkal veszélyeztetheti a közúti teherfuvarozást. A szén-dioxidnak pedig fontos szerepe van az élelmiszeriparban, ahol üdítők karbonizálására vagy élelmiszerek frissen tartására használják.
Az olyan energiaintenzív iparágak, mint a papírgyártás vagy az élelmiszeripari csomagolóanyagok előállítása szintén ki vannak téve a földgázárak mozgásának, így további végtermékek drágulását idézik elő. Ezáltal a gázárak hatásai szerteágazóak lehetnek és bármekkora céget érinthetnek, de a kis- és középvállalkozások a legveszélyeztetettebbek a jelenlegi árkörnyezetben.
Végül nem feledkezhetünk meg a környezeti hatásokról sem. A 2050-ig elérendő karbonsemlegességi célok is veszélybe kerülhetnek, mivel a szénalapú villamosenergia-termelés jövedelmezősége meghaladta a gázalapú termelés profitabilitását a magas gázárak miatt, ezért a szén-dioxid kibocsátás szintje októberben az eddigi második legmagasabb értékre emelkedett.
A kialakult helyzetre gyorsan reagálva az Európai Bizottság október 13-án mutatta be “eszköztárát”, amely rövid és középtávú intézkedéseket tartalmaz az energiakrízis hatásainak mérséklésére a Green Deal céljainak veszélyeztetése nélkül. Nem sokkal ezután az Európai Tanács egy rendkívüli csúcstalálkozót is tartott október 21-22-én, ahol az energiaügyi miniszterek vitatták meg a lehetséges intézkedések részleteit és bevezetését. A csúcs egyedüli konklúziója, hogy az egyes európai országok maguk dönthetik el, hogy milyen intézkedéssel reagálnak a válságra. Mivel konszenzus nem született, további egyeztetések várhatóak.
A fent bemutatott események hatására októberben az eurozóna inflációja is 4,1%-ra ugrott, a szeptemberi 3,4%-ról, míg Magyarországon az infláció 9 éves csúcsot jelentő 6,5%-ot ért el. Az éves infláció az áruk és szolgáltatások árváltozásának ütemét mutatja, így a gázárak emelkedése hozzájárult a különböző típusú termékek és szolgáltatások áremelkedéséhez.
Jelen elemzés célja egy pillanatkép bemutatása volt a kialakult helyzetről és a földgázárak emelkedésének okozatairól, míg az esetleges hosszú távú következmények vagy más energiahordozók okozta hatások nem képezték a vizsgálat tárgyát. Ettől függetlenül a legfrissebb hírek egy része már az élelmiszerek és építőanyagok árának további emelkedését, valamint több cég fizetésképtelenségét vetíti előre az új gázév és a hamarosan kezdődő új naptári év első energiaszámláinak kézhezvételével.
Sources /// Források: Balkan Energy, BBC, Bloomberg, EC, enmacc, Euractiv, euronews, G7, HVG, ICIS, NAV, oilprice, Platts, Portfolio, VG
Disclaimer: The current article is an opinion, which do not count as financial advice and do not necessarily match with the official position of CEEGEX. ||| E cikk egy vélemény, mely nem minősül befektetési tanácsnak és nem feltétlen egyezik a CEEGEX hivatalos álláspontjával.
